A hazai cégek 29 százalékánál dolgozik IT szakember, az uniós tagállamok közül Dániával és Máltával holtversenyben ez a második legmagasabb arány. Az Eurostat összehasonlító adatai szerint hazánkat csak Belgium és Írország előzi meg 30 százalékkal - tájékoztatott csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Szerdán kezdődik a 13. havi nyugdíj postai kézbesítése egymillió embernek, a többi érintettnek pedig pénteken utalják a bankszámlájára - közölte Zsigó Róbert, a családokért felelős parlamenti államtitkár kedden a Facebook-oldalán.
Megosztottak a Wall Street-i elemzők azzal kapcsolatban, hogy a részvénypiacokon látott esés vételi lehetőséget jelent, vagy még nem láttuk a piac alját. A JP Morgan elemzői amellett érvelnek, hogy a piac már beárazta a látható kockázatokat, ezzel szemben viszont a Morgan Stanley további lefelé mutatató kockázatokat lát a részvények számára.
Az elmúlt időszakban újra népszerű témává vált az államadósság. Nem csoda, hiszen maga a gazdaságpolitika is rendkívül sokat foglalkozott ezzel a témával a tavalyi év végén. A híreket felületesen követők pedig már adósságválságot vízionálhatnak. De vajon igazuk van? Spoiler: attól azért nagyon messze vagyunk.
Decemberben az ipari termelés volumene (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 0,1 százalékkal elmaradt az előző havitól. A friss adattal együtt is nagyon vegyes a kép a szektor teljesítményéről.
Csehországban tavaly 3,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), míg egy évvel korábban 5,8 százalékkal csökkent - közölte kedden honlapján a tavalyi adatok becslése alapján a Cseh Statisztikai Hivatal.
Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.
A tavaly októberben vártnál 0,5 százalékponttal lassabban, 4,4 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint. Jövőre sem lesz igazán korrekció, hiszen a 2023-as növekedési várakozását az IMF mindössze 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra emelte. Tavaly a globális gazdaság 5,9 százalékkal nőtt. A szervezet idén a korábban vártnál gyorsabb inflációval és csaknem 12 százalékkal emelkedő olajárakkal számol.
Novemberben az előző hónaphoz képest jelentősen, 4,9%-kal nőtt az építőipari termelés volumene. Az erős adatra régóta lehetett számítani, hiszen az ágazat kilátásai nem rosszak, ám az ágazat elég fékezett habzással futott. A biztató összképet viszont az állami beruházások visszafogása árnyalja, a rendelési számok igen visszafogottan alakultak.
A kormányzati antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését – ismertette a kormányfő tanácsadója a VG-nek, Nagy Márton szerint az élelmiszerár-stop önmagában akár fél-egy százalékponttal is mérsékelheti az inflációt. Kijelentette: ha a globális folyamatok miatt az inflációt csak később lehet majd leszorítani, további állami beavatkozások lesznek szükségesek.
A rezsiárak elszállása és a vállalati áremelések miatti magas infláció két oldalról is alááshatja a lakossági fogyasztás bővülését idén az eurózónában, és az energiaárak elszállása összességében akár 1%-ponttal is ronthatja a gazdasági növekedést – rajzolódik ki a Bloomberg saját gazdasági modelljéből. A jelek szerint az elszálló energiaárak egyik fő mozgatórugója továbbra is megmaradt, ugyanis az oroszok a Jamál-Európa gázvezetéken továbbra is olyan kevés gázt küldenek, hogy sorozatban már 23. napja a normálissal ellentétben kelet felé áramlik a gáz a német-lengyel határon.
A járványhelyzet javulását nevezték meg a Portfolio által megkérdezett elemzők az első olyan lehetséges eseménynek, amely 2022-ben jelentősen javítaná a gazdasági és piaci kilátásokat. Ezúttal nem az alapforgatókönyvekre, hanem azokra a szcenáriókra voltunk kíváncsiak, amelyek kis eséllyel következnek be, de nagy lenne a gazdasági-piaci hatásuk (röviden fekete hattyúknak nevezik az ilyen előrejelzéseket). A megkérdezett elemzők a járványhelyzet mellett az EU integráció erősödését, Magyarország és az EU vitáinak pozitív fordulatát nevezték meg, de említésre került az esetleges áttörés az energiatárolás terén, a GDP jelentőségének csökkenése, és a kedvező inflációs fordulat is. A negatív kimenetelű fekete hattyúkról egy másik cikkben számolunk be.